Amikor az ember egy csésze kávét rendel kedvenc kávézójában, ritkán gondol bele, hogy bizony, ez az ital ugyanúgy egy növény terméséből készül, akár a bor. Pedig a hasonlat teljesen helytálló, a kávéból ugyanúgy léteznek fájták, évjáratok, speciális termőterületek, mint a szőlő esetében.
A kávék -legyenek bár Robusta, vagy Arabica fajták – egyaránt kifogástalan minőségűek. Mindegyik termésében két kávébab található, és akkor szüretelik, amikor a termés érett, azaz piros.
A kávé története
A kávé története több száz évre nyúlik vissza, nem lehet pontosan tudni, hogy ki fedezte fel a hatását és főzött először italt a kávészemekből. A kávé eredetéről kétféle legenda ismert. Az első egy Phazes nevű arab orvostól származik, aki 900-ban a kávét orvosságként említette, a másik történet (kb. időszámításunk elött 300-ból) szerint egy Káldi nevű kecskepásztorról szól. Bár a történeteknek több változata is ismert, és a feketekávé eredete homályba vész, a különbőző források abban megegyeznek, hogy a kávécserje egy etioptartómányból, Kaffából származik.
Káldi legendája
A legenda szerint kb. időszámításunk előtt 3oo-ban élt Etiópiában egy Káldi nevű kecskepásztor, aki észrevette, hogy a kecskék bizonyos piros bogyók legelése után estig rendkívül aktívvá váltak. ő maga is megkóstolta a bogyókat, és ugyanazt tapasztalta. Elmondta ezt a közeli apátságban élő szerzeteseknek, akik szintén elkezdték a bogyókat enni, hogy az esti ima során sokáig ébren tudjanak maradni. A szerzetesek véletlenül rájöttek, hogy ha megpörkölik a bogyókat és italt főznek belőle, akkor ugyanazt a hatást érik el, ám az így nyert ital íze messze finomabb.
A kávét elsőként Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába menet, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel-Keletre Később a kávétermesztés továbbterjedt Arábiába és Egyiptomba, ahol a kávé (vagy “Kahweh”) fogyasztása hamarosan mindennapi szokássá vált, divatba jöttek a kávéházak. Európa csak a XVII. század elejétől, a törökök közvetítésével kezdte megismerni a kávét, de népszerűsége itt is gyorsan növekedett. Kávéházak épültek Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni.
Magyarországon valószínűleg a törökök 150 éves uralma alatt vált ismertté a kávé, de divatját a bécsi udvartól vettük át.
A kávé az úgynevezett kávéövben, az egyenlítő körül, a Ráktérítő és a Baktérítő között terem. Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban. A kávét már a világ minden táján ismerik és isszák, számos recept és még több szertartás kapcsolódik hozzá.
A kávé útja cserjétől a csészéig
A kávénövény egy örökzöld cserje, amely a műveléstől függően akár a 12 méteres magasságot is elérheti, jázminillatú fehér virágzata van és piros, cseresznyeszerű gyümölcsöket hoz. A gyümölcshússal körülvett, bogyószerű csonthéjas termésben található két, lapos oldalával egymáson fekvő mag, a kávészem. Két fő fajtája az Arabica és a Robusta. A lágy és aromaanyagokban gazdag Arabica kávé Közép- és Dél-Amerikából származik, a világ kávétermelésének több, mint 7o%-át adja, az erősebb és testesebb ízű Robusta kávé pedig, amely a termelés körülbelül 3o%-át teszi ki, Afrikában és ázsiában terem.
A kávé minden egyes országban és minden egyes évben más és más ízű. Minőségét befolyásolja a fajta, a tengerszint feletti magasság, talaj, hőmérséklet, napsütéses órák száma és a csapadék. Az ideális keverékek kialakításához a szakemberek különféle szempontok szerint vizsgálják és keverik a zöldkávékat. Így biztosítják, hogy a csészékbe kerülő kávé minősége mindig a lehető legjobb legyen.
A kávé végleges ízének kialakításában a legfontosabb szerepe a pörkölésnek van, amely során a zöldkávé összetevői a hő hatására megváltoznak, kialakulnak az aroma és íz anyagok és a barna szín. Magyarországon a kialakult ízlésnek megfelelően a kávét sötét színűre, 5-7 percig pörkölik 200- 250 fokon. A pörkölés folyamata alatt a kávészemek térfogata jelentős mértékben megnő, a bennük levő szénhidrátok karamellizálódnak. Az őrölt kávé elkészítéséhez a kávébab szemeket forgó őrlőhengerek közé engedik, a két henger közti távolság határozza meg, hogy mennyire lesz finom az örlemény. A kávéőrlemény finomsága, a víz és a kávé aránya valamint a víz és a kávé érintkezésének ideje határozza meg az ízanyagok kioldódásánák mértékét, ezért különböző kávékészítési módokhoz különböző finomságú őrleményt kell használni. Az őrölt kávé aromaanyagainak hosszabb megőrzéséhez járul hozzá a légmentes, vákum csomagolás. A gyártás során a megtöltött kávézacskóból a gép egy vákumkamrába szivattyúzza ki a levegőt a csomag végleges lezárása előtt.
A kávét a világ minden részén fogyasztják, számtalan elkészítési mód és recept között válogathatunk.
Forrás: http://www.kave.specia.hu/2007/05/01/amit-mindenkinek-tudnia-kell/