Új és használt kávégépek, kávéfőzők garanciával

Amit mindenkinek tudnia kell

Amit mindenkinek tudnia kell

Amikor az ember egy csésze kávét rendel kedvenc kávézójában, ritkán gondol bele, hogy bizony, ez az ital ugyanúgy egy növény terméséből készül, akár a bor. Pedig a hasonlat teljesen helytálló, a kávéból ugyanúgy léteznek fájták, évjáratok, speciális termőterületek, mint a szőlő esetében.

A kávék -legyenek bár Robusta, vagy Arabica fajták – egyaránt kifogástalan minőségűek. Mindegyik termésében két kávébab található, és akkor szüretelik, amikor a termés érett, azaz piros.

A kávé története
A kávé története több száz évre nyúlik vissza, nem lehet pontosan tudni, hogy ki fedezte fel a hatását és főzött először italt a kávészemekből. A kávé eredetéről kétféle legenda ismert. Az első egy Phazes nevű arab orvostól származik, aki 900-ban a kávét orvosságként említette, a másik történet (kb. időszámításunk elött 300-ból) szerint egy Káldi nevű kecskepásztorról szól. Bár a történeteknek több változata is ismert, és a feketekávé eredete homályba vész, a különbőző források abban megegyeznek, hogy a kávécserje egy etioptartómányból, Kaffából származik.

hosszukavek_soraban_cappuccinoKáldi legendája
A legenda szerint kb. időszámításunk előtt 3oo-ban élt Etiópiában egy Káldi nevű kecskepásztor, aki észrevette, hogy a kecskék bizonyos piros bogyók legelése után estig rendkívül aktívvá váltak. ő maga is megkóstolta a bogyókat, és ugyanazt tapasztalta. Elmondta ezt a közeli apátságban élő szerzeteseknek, akik szintén elkezdték a bogyókat enni, hogy az esti ima során sokáig ébren tudjanak maradni. A szerzetesek véletlenül rájöttek, hogy ha megpörkölik a bogyókat és italt főznek belőle, akkor ugyanazt a hatást érik el, ám az így nyert ital íze messze finomabb.
A kávét elsőként Jemenben kezdték el termeszteni, ahol teraszos gazdálkodást folytattak. A kávézás szokását mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába menet, innen terjedt tovább a kávé fogyasztása az egész Közel-Keletre Később a kávétermesztés továbbterjedt Arábiába és Egyiptomba, ahol a kávé (vagy “Kahweh”) fogyasztása hamarosan mindennapi szokássá vált, divatba jöttek a kávéházak. Európa csak a XVII. század elejétől, a törökök közvetítésével kezdte megismerni a kávét, de népszerűsége itt is gyorsan növekedett. Kávéházak épültek Olaszországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Franciaországban és Németországban. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, és a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni.
Magyarországon valószínűleg a törökök 150 éves uralma alatt vált ismertté a kávé, de divatját a bécsi udvartól vettük át.

A kávé az úgynevezett kávéövben, az egyenlítő körül, a Ráktérítő és a Baktérítő között terem. Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban. A kávét már a világ minden táján ismerik és isszák, számos recept és még több szertartás kapcsolódik hozzá.

A kávé útja cserjétől a csészéig
A kávénövény egy örökzöld cserje, amely a műveléstől függően akár a 12 méteres magasságot is elérheti, jázminillatú fehér virágzata van és piros, cseresznyeszerű gyümölcsöket hoz. A gyümölcshússal körülvett, bogyószerű csonthéjas termésben található két, lapos oldalával egymáson fekvő mag, a kávészem. Két fő fajtája az Arabica és a Robusta. A lágy és aromaanyagokban gazdag Arabica kávé Közép- és Dél-Amerikából származik, a világ kávétermelésének több, mint 7o%-át adja, az erősebb és testesebb ízű Robusta kávé pedig, amely a termelés körülbelül 3o%-át teszi ki, Afrikában és ázsiában terem.
A kávé minden egyes országban és minden egyes évben más és más ízű. Minőségét befolyásolja a fajta, a tengerszint feletti magasság, talaj, hőmérséklet, napsütéses órák száma és a csapadék. Az ideális keverékek kialakításához a szakemberek különféle szempontok szerint vizsgálják és keverik a zöldkávékat. Így biztosítják, hogy a csészékbe kerülő kávé minősége mindig a lehető legjobb legyen.
A kávé végleges ízének kialakításában a legfontosabb szerepe a pörkölésnek van, amely során a zöldkávé összetevői a hő hatására megváltoznak, kialakulnak az aroma és íz anyagok és a barna szín. Magyarországon a kialakult ízlésnek megfelelően a kávét sötét színűre, 5-7 percig pörkölik 200- 250 fokon. A pörkölés folyamata alatt a kávészemek térfogata jelentős mértékben megnő, a bennük levő szénhidrátok karamellizálódnak. Az őrölt kávé elkészítéséhez a kávébab szemeket forgó őrlőhengerek közé engedik, a két henger közti távolság határozza meg, hogy mennyire lesz finom az örlemény. A kávéőrlemény finomsága, a víz és a kávé aránya valamint a víz és a kávé érintkezésének ideje határozza meg az ízanyagok kioldódásánák mértékét, ezért különböző kávékészítési módokhoz különböző finomságú őrleményt kell használni. Az őrölt kávé aromaanyagainak hosszabb megőrzéséhez járul hozzá a légmentes, vákum csomagolás. A gyártás során a megtöltött kávézacskóból a gép egy vákumkamrába szivattyúzza ki a levegőt a csomag végleges lezárása előtt.
A kávét a világ minden részén fogyasztják, számtalan elkészítési mód és recept között válogathatunk.

Forrás: http://www.kave.specia.hu/2007/05/01/amit-mindenkinek-tudnia-kell/

Hozzászólás kikapcsolva.

Jura kávégépek a Facebookon!