A legtöbb ember naponta akár többször is enged a fekete élvezet, a kávé csábításának. Már magának a kávészemnek is remek illata van, őrölve, lefőzve talán még kellemesebb, majd a szélsőséges ízléseknek megfelelően elkészítve igazi gasztronómiai élményt nyújt.
Eszpresszó kávé, Cappuccino, Bécsi kávé, Amerikai kávé, Tejeskávé, Koffeinmentes kávé, Jegeskávé vanília fagylalttal, Caffé frappé, Francia kávé (konyakkal), Ír kávé (ír whisky-vel), Amaretto kávé, Bailey’s kávé, Görög kávé (Metaxával)…. és még sorolhatnánk a kávé különlegességeket, amikkel egyes kávézókban találkozunk.
Keletről a török-, nyugatról a bécsi-, délről az olasz ízlésvilágok, kávéitalok és technológiák jutottak el hazánkba. A legelterjedtebbek a török kávé, a mokka, a szűrt kávé és a presszókávé, amelyet a XX. század elején kísérleteztek ki Olaszországban. A pörköltkávé értékes íz és aroma anyagait legtökéletesebben a presszó készítési mód nyeri ki. A presszó gép magas (9 atmoszférás) nyomással 88-92 fokos vizet présel át a tömörített darált kávé pogácsán, mintegy 25 másodpercen keresztül, melynek eredménye 30 ml friss eszpresszó kávé.
Az eszpresszó a legösszetettebb kávéital. Szerkezetében egyszerre oldat (a kávéitalba a főzővíz sok szín-, íz-, és hatóanyagot old), emulzió (a nyomással kinyert olajtartalom „láthatatlanul” keveredik a vizes részekkel), szuszpenzió (az italban csak mikroszkóppal észrevehető, parányi kávészemcsék úszkálnak) és hab (a kávé tetején összegyűlő krém tulajdonképpen hab szerkezetű). állagában éppen ezért egyszerre szűrt, de nem áttetsző, olajosan sűrű, de nem zaccos. A krém által visszatartott és fókuszált illatok pedig rendkívül aromagazdaggá teszik az italt. A kivonás viszonylag alacsony hőmérséklete (90°C) miatt azonnal fogyasztható.
Az ízhatások mellett a rendszeresen kávézók a fáradtság ellen is fogyasztják a feketét. Kis mértékben valóban serkentő, élénkítő a benne lévő koffein hatására, növeli a vérnyomást, értágító és javítja a memóriát, a reflexet. A koffein jó hatása csak akkor érvényesül ha a napi adag nem haladja meg a 300 mg-ot. Persze az sem mindegy, milyen típusú kávéból nyerjük napi élénkítőadagunkat: a legkevesebb koffein, 65 mg az instant kávéban van, egy „hosszú” kávé 100-150 mg-ot, míg a presszókávé akár 350 mg-ot is tartalmazhat. ősszehasonlításként 10 dkg csokiban 80 mg, egy kis üveg cola-ban körülbelül 60 mg koffein van, míg egy csésze teában csupán 40 mg.
Ha azonban túl sok kávét iszunk, idegesség, fejfájás, fülzúgás tapasztalható, hosszabb távon rendszeresen fogyasztva pedig heves szívdobogáshoz, magas vérnyomáshoz, koszorúér megbetegedéshez, csontritkuláshoz, hasnyálmirigyrákhoz is vezethet.
Koffeinérzékeny emberek kerüljék a koffeintartalmú termékek fogyasztását. Ha tapasztaljuk a koffeinérzékenység jeleit: gyors szívverést, izzadó, zsibbadó tenyeret, pánikrohamokat, hányingert, legyünk óvatosak.
Ha a koffeinre érzékenyek vagyunk, igyunk inkább koffeinmentes kávét. Sohase feledjük pótolni a vízhiányt! Terhesség és szoptatás alatt nem tanácsos túllépni a napi 100-200 mg-ot.
A minőségi kávé termesztéséhez tökéletes természeti adottságokra és körültekintő gondoskodásra van szükség. Mindegyik kávéfajta az Egyenlítő körüli, a Ráktérítő és a Baktérítő közötti széles trópusi övezetben terem meg. A kávécserjék ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a 900 méter felett fekvő ültetvényezés, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség, az állandó 15-24 °C hőmérséklet és fagymentesség, valamint a mély rétegű, termékeny talaj.
Az arabica és a robusta kávék a legelterjedtebbek. Az arabica az egyik legjobb kávéfajta a igényességét, aromáját és koffeintartalmát tekintve. A robusta kávé ellenálló a hőmérséklettel, szárazsággal és kártevőkkel szemben, azaz kevésbé igényes, termése kevesebb aroma anyagot és több koffeint tartalmaz.
A leszedett kávébogyó nem tárolható, ezért rögtön a szüret után fel kell dolgozni. Erre kétféle eljárás létezik. A száraz feldolgozás (pl. Afrikában) lényege, a kávégyümölcs napon vagy szárítóban történő kiszárítása. Közel egy hónap után, mikor a bogyó nedvességtartalma 13% alá csökkent, a kávébabszemeket egy speciális hántológép segítségével megszabadítják a száraz termésburoktól.
A nedves eljárást ott alkalmazzák (pl.Közép- és Dél-Amerikában), ahol csapadékosabb az időjárás, kevesebb a napsütés. Ennek lényege, hogy a kávégyümölcsöt a feldolgozás folyamán „mossák”, fermentálják, ami meglazítja a gyümölcshúst, így könnyebb a héjtalanítás. A fermentálás ugyanakkor a kávé ízvilágát is befolyásolja, savakban gazdagabbá teszi. A szárítás így csupán 10-14 napot vesz igénybe.
A két különböző eljárással „megcsupaszított” zöld kávé további tisztításon és szelektáláson esik át, mely sok helyen kézzel történik. Ezt az igen nehéz, nagy figyelmet igénylő munkát nagyészt nők végzik. Feladatuk a sötét, törött és elszíneződött szemek különgyűjtése. Ezután egyenletes hőmérsékletű raktárakban tárolják, ahol időnként megforgatják, óvják a páratartalomtól és a napfénytől.
A következő fázis a pörkölés, melynek intenzitása nagyban befolyásolja a kávé ízét. A pörkölés során rövid időn belül hatalmas hő éri a kávészemeket. A babszemekben hatalmas feszültség keletkezik, és jelentősen megduzzadnak. Színük és súlyuk mellett keménységük is megváltozik, merevvé válnak. Ekkor alakulnak ki a kávéra jellemző íz- és aromakomponensek is. Pörkölés után a kávét gyorsan lehűtik, hogy megakadályozzák a túlpörkölést. A csomagoláson is sok múlik. A kávé aromája rendkívül érzékeny a levegő oxigén- és nedvességtartalmára, ezért csomagolásnál törekednek a levegő oxigéntartalmának teljes kiszorítására. Így biztosítják, hogy a kávé aromáját és illatát megőrizve kerüljön a kávéscsészébe, és a világ bármely részén bárki élvezhesse felejthetetlen ízét.
Forrás: http://www.kave.specia.hu/2007/06/01/a-fekete-elvezet/