A víz a külső gömbben indukcióval forr fel, ami egy pumpa segítségével a filter tartóba folyik, ahonnan a belső gömbbe csepeg a kávé. A két gömb között tér – miután a külső gömbből a víz a belsőbe kerül – szigetelésként funkcionál. Ismét csak azt tudjuk mondani, zseniális. A kávéfőző Jan König tervezésében született meg, és itt találtunk rá.

A Stroke folyóiratban megjelent, 250 résztvevővel készült tanulmány az agyi érkatasztrófa nyolc kockázati tényezőjét azonosította, melyek mindegyike megnöveli a vérnyomást, ami a vérerek szétrobbanását okozhatja.

A brit Stroke Társaság azonban úgy véli, további kutatásokra lesz szükség annak kiderítéséhez, hogy ezek a kiváltó tényezők okozzák-e a ruptúrát.

Nagy-Britanniában több mint 150 ezer ember kap stroke-ot évente, amelyek közül közel 29 ezer esetet agyvérzés okoz. Vérzés akkor következik be, amikor egy meggyengült ér kireped, ami agykárosodást vagy halált okozhat.

Az Utrechti Orvostudományi Egyetem kutatói 250 beteget vizsgáltak három évig a ruptúrák kiváltó okainak azonosítása érdekében. Kiderítették, hogy az agyi aneurizmák több mint 10 százalékáért a kávé volt felelős. Bár a kávét fogyasztó személyekben csak 1,7-szer nagyobb volt a kockázat, a többi kockázati tényezőnél gyakoribbnak számít. Az ijedtség több mint 23-szorosával növelte a kockázatot, ez azonban az esetek csupán 2,7 százalékáért volt felelős.

Dr. Monique Vlak, a tanulmány vezetője így nyilatkozott: „Mindegyik kiváltó tényező hirtelen és rövid időre megnöveli a vérnyomást, ami az aneurizma kiszakadásának egyik lehetséges közös oka lehet.”

A szerzők hangsúlyozták, hogy bár minden ötvenedik emberben kialakul agyi aneurizma, csupán néhány esetben történik ruptúra. A szakértők azt javasolják, hogy a koffeinfogyasztás csökkentésével, vagy a nem kiszakadt agyi aneurizmával rendelkező, székrekedéses betegek laxatívumokkal történő kezelésével csökkenteni lehet a koponyaűri vérzés kockázatát.

Az Annals of Family Medicine folyóiratban megjelent állami kutatásban vizsgált több mint 5500 amerikai közül azok, akik rendszeresen fogyasztanak forró teát vagy kávét, fele akkora valószínűséggel szedtek össze meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA) az orrukban, mint az italokat nem fogyasztók.

A kutatók azonban egyelőre nem tudják pontosan, mi áll az információ hátterében. A kutatást vezető Eric Matheson, a Dél-Karolinai Egyetem kutatója elmondta, hogy a forró tea és kávé bizonyítottan antimikrobiális hatással rendelkezik, és fogyasztásuk az MRSA orrüregi hordozásának alacsonyabb valószínűségével hozható összefüggésbe.

A kísérletben résztvevők közül összesen 1,4 százalék hordozta a baktériumot az orrüregében. Ennek valószínűsége azonban mintegy 50 százalékkal alacsonyabb volt azokban a személyekben, akik rendszeresen fogyasztottak meleg teát vagy kávét azokhoz képest, akik nem fogyasztottak ilyen italokat. Az azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy maga a tea illetve kávé okozza-e a kockázat csökkenését. A kutatás ugyan kimutatja a kapcsolatot, ez azonban még nem jelent ok-okozati összefüggést. A kutatók ennek ellenére bíznak abban, hogy az eredmények olyan új módszerek kifejlesztését teszik majd lehetővé az MRSA orrüregi hordozása ellen, amelyek biztonságosak, olcsók és könnyen hozzáférhetők. A szakértők azonban a kutatás alapján még nem javasolják, hogy az MRSA távol tartása érdekében mindenki kezdjen el kávét vagy teát inni, mert véleményük szerint egyetlen tanulmány alapján ez elhamarkodott következtetés lenne.

Forrás: http://ingatlanmenedzser.hu/otthon/2011/12/14/Kreativ_kavefozo_5XVN24#rss

Arvid Häusser

Forrás: http://designpumpa.blog.hu/2012/02/28/bejegyzes_url_cime_2005

Presszókávé, tejeskávé, kapucsínó – ahányan vagyunk, annyiféleképpen szeretjük a kávét. Erről az italról még az is sokmindent tud, aki egyébként nem kávézik. Mi az igazság a tények és tévhitek körül?

1.    A koffein öl – igaz, azonban ehhez gyors egymásutánban kellene 80-100 csészényivel elfogyasztani belőle. Inkább senki ne próbálja ki.

2.    A kávé jó hatással lehet ránk – Egy felmérés szerint a legtöbb amerikai kávéjával oldja meg a napi antioxidánsbevitelt, egy-két csésze már elegendő ehhez. Ha nem szereti a kávét, igyon fekete teát, amely a második legnépszerűbb antioxidáns-forrás, ezután következik a banán, a szárazbab és a kukorica.

3.    A koffein növeli a női libidót – patkányok esetében legalábbis ez a helyzet. Embernél ez valószínűleg csak a nem rendszeres kávéivókra vonatkozik.

4.    A koffein csillapítja a fájdalmat – Két csésze kávé megivásával csökkenthető az izomláz, derült ki egy vizsgálatból, azonban a résztvevők egyike sem kávézott rendszeresen.

5.    A kávé ébren tart éjszaka – épp ezért javasolják, hogy lefekvés előtt 6 órával már ne fogyasszuk.

6.    A koffeinmentes kávéban is van koffein – 5-10 csésze koffeinmentes kávé koffeintartalma megfelel 1-2 csésze normál kávénak.

7.    A koffeinmentes kávé előállításához vegyszereket használnak – A kávébabot gőzölik, így az oldott koffein a felszínre emelkedik, ahonnan egy szerves oldószer, a metilén-klorid segítségével távolítják el.

8.    A koffein nem keserű – a kellemetlen ízért az antioxidánsok felelősek.

9.    A pörkölés és a főzés módja teszi a jó kávét – Pörkölés során a kávébab belsejében található olajok kiszabadulnak, minél több olaj szabadul ki, annál erősebb az íz. A kávéfőzés során minél több ideig érintkezik a víz a kávéval, annál magasabb lesz a koffeintartalom.

10.  A kávét kecskék fedezték fel – Egy évezreddel ezelőtt Afrikában egy kecskepásztor vette észre, hogy nyája egész éjjel ébren maradt, miután kávécserjékről legeltek.

Egy új tanulmány szerint azonban nem kell aggódnunk azért, hogy esetleg valaki véletlenül koffeinmentesre cseréli a kávét a főzőben, ugyanis amíg azt hisszük, hogy a koffeines kávét isszuk, valószínűleg ennek megfelelően reagálunk. Boldogabbá és mentálisan éberebbé válunk, ugyanúgy, mintha valóban egy adag méregerős feketelevest gurítottunk volna le.

Vagyis a kutatók szerint a koffein nem feltétlenül a csészénkben, hanem az elménkben van.

A University of London kutatói 88 tizennyolc és negyvenhét év közötti hallgató részvételével vizsgálták ezt a placebo hatást. Az alanyok naponta legalább egy csésze koffeines kávét fogyasztottak szokás szerint. A résztvevők úgy tudták, hogy a kutatók a koffein kedélyállapotra és agyi teljesítőképességre gyakorolt hatását vizsgálják.

A résztvevőket négy csoportra osztották. Az első kettő koffeines kávét kapott, de az egyik csoport tagjai úgy tudták, hogy a kávé koffeinmentes.

A másik két csoport tagjai egy csésze koffeinmentes kávét kaptak, az egyik csoport tagjainak azonban azt mondták, hogy koffeines kávét isznak. A hallgatók öt perc alatt ihatták meg kávéjukat, majd 55 percet pihentek, és tesztekkel vizsgálták kedélyállapotukat és agyműködésüket.

Az eredmény azt mutatta, hogy a koffein valós fogyasztása és maga a hit, hogy koffeint fogyasztottak egyaránt javította a résztvevők figyelmét és feladatmegoldó sebességét, amivel pszichomotoros funkciójukat mérték.

Jó hír, kávérajongók! Egy új tanulmány kimutatta, hogy az azokban a nőkben, akik legalább négy csésze koffeintartalmú kávét fogyasztanak naponta, alacsonyabb a depresszió kialakulásának kockázata, mint azokban, akik nem isznak kávét.

Bár az Archives of Internal Medicine legfrissebb számában megjelent kutatás egyelőre nem javasolja a rendszeres kávéfogyasztást a depresszió megelőzésének általános eszközeként, az eredmény vigasztaló lehet azok számára, akik lelkiismeret-furdalást éreznek a szokás miatt.

Dr. Christopher Cargile pszichiáter szerint ennek köszönhetően csökkenhetnek a kávéfogyasztás negatív hatásaival kapcsolatos aggályok. A koffein nagy adagját régóta összefüggésbe hozzák a szorongás és egyéb pszichiátriai rendellenességek fokozódásával, ami állandó aggodalom kialakulásához vezetett, és fogyasztásának korlátozását vetette fel.

A koffein 80 százalékát kávé formájában fogyasztják világszerte, és a koffein számít a legelterjedtebben alkalmazott idegrendszeri serkentőszernek az egész világon. A szív egészségével, a gyulladásokkal és a rákbetegségekkel kapcsolatos hatását számos kutatás vizsgálta (ezek a hatások általában enyhék, sőt jótékonyak), a kedélyállapot vonatkozásában azonban korábban nem vizsgálták.

A kutatást vezető Dr. Alberto Ascherio, a Harvard Orvostudományi Egyetem kutatója elmondta, hogy a közel 51 ezer, hatvanhárom éves átlagéletkorú nő részvételével végzett kutatás alapján az derült ki, hogy a naponta legalább négy csésze kávét fogyasztó nőkben 20 százalékkal, a két-három csészével ivókban pedig 15 százalékkal alacsonyabb a depresszió kialakulásának kockázata, mint azokban, akik legfeljebb egy pohárral isznak naponta. A koffeinmentes kávé és a depresszió kockázata között semmilyen összefüggést nem lehetett kimutatni.

A szakértők szerint a kapcsolat biológiai hátterében az állhat, hogy a koffein számos idegi átvivőanyag, köztük a dopamin és a szerotonin felszabadítását is befolyásolja, amelyek szerepet játszanak a kedélyállapot szabályozásában és a depresszióban. Igaz, hogy ezek inkább rövidtávú hatások, és a kutatók egyelőre nem tudják pontosan, miért csökkentheti az éveken tartó kávéfogyasztás a depresszió kockázatát. A kutatók most egy lehetséges ok-okozati összefüggés kimutatásán dolgoznak.

„A pörkölés az a művelet, amelynek során az eredeti állapotában élvezhetetlen nyers kávé kémiai összetevői részlegesen vagy teljesen átalakulnak, s eközben a pörkölt kávé élvezeti értékét adó íz- és illatanyagok kialakulnak. A pörkölést napjainkban már korszerű üzemekben elektromos fűtéssel és infrasugárzókkal, automatikus programvezérlésű pörkölő berendezésekkel végzik. Az esetleges szennyeződésektől megtisztított nyers kávét zárt térben (többnyire dobokban) állandó forgatás közepette hevítik. A pörkölés kezdeti szakaszában, a tulajdonképpeni szárítás ideje alatt a hőmérséklet nem haladhatja meg a 100°C-ot, és lassan, fokozatosan érheti el a pörkölési hőmérséklet végső értékét a 200–220°C-ot. A hevítés időtartalma kb. 10 perc. A kávépörkölés szakszerű, gondos munkát igénylő művelet. A kelleténél gyorsabban és magasabb hőfokon végzett pörkölés hatására a kávészemek felülete már eléri a legkedvezőbb állapotot, ugyanakkor a belsejük még nyers marad. Ugyancsak nagy szakértelmet igényel a hőkezelés befejezésének a megállapítása, mert a gyengén pörkölt, szakkifejezéssel alulpörkölt szemnek színe világos, aromája kialakulatlan marad, a túlpörkölt kávé pedig túl sötét, vagy megégett, esetleg elszenesedett, erősen keserű, kellemetlen mellékízű és az egészségre ártalmas vegyületeket is tartalmaz. (Az automatikus hőszabályzó berendezések ezeket a hibalehetőségeket gyakorlatilag teljesen kiküszöbölik.)

A pörkölés folyamata alatt a kávészemekben — több szakaszban — mélyreható fizikai ill. kémiai változások mennek végbe.

A fizikai változások közül a legjellemzőbb, hogy a kávé víztartalmának nagy részét elveszíti, amely megközelítőleg 18–20%-os tömegcsökkenést okoz. A hőhatás következtében eltávozó vízgőzök nagy felületű, szivacsos szerkezetet hagynak hátra, amelynek következtében a kávé nagymértékben nedvesség- és szagérzékennyé válik, ugyanakkor a fellazított rostos szerkezetből eredően számottevő, az eredetinek másfélszeresét is kitevő térfogatnövekedés jön létre.

A kémiai változások eredményeképpen módosul a nyers kávé összetétele. A legjellegzetesebb változás a keményítő átalakulásában következik be, amely először dextrinné, majd cukorrá bomlik és ezek nagy része a magas hőmérséklet hatására azonnal karamellizálódik. E folyamatok közben alakul ki a kávéra jellemző sajátságos barna szín. Jelentősen csökken a csersavanyagok mennyisége, és abszolút mennyiségben csökken (de a kávé tömegváltozása következtében alig változik) a koffein mennyisége. Lényeges változás a koffeintartalom szabaddá válása. A koffein ugyanis klorogénsavhoz kötötten, koffein-klorogenát formájában fordul elő, ebből szabadul fel pörköléskor a koffein, amit azután a főzővíz a kávéitalba visz át. A klorogénsav egy része elbomlik, ez okozza a pörkölt kávé ízének további javulását. Az elmondottakon kívül még számos kémiai átalakulás megy végbe a kávébab belsejében, összességében ezek hatására alakulnak ki a kávé jellegzetes íz- és zamatanyagai.

A pörkölés befejezése után a kávészemeket — a túlpörkölés elkerülése végett — levegőáramban lehűtik. (A vízpermettel történő hűtés hátrányos, jelentősen rontja a minőséget, mert a forró kávészemek felületéről elpárolgó vízzel az értékes vízoldható aromaanyagok is távoznak.) A hűtés után a kávészemeket keverik. A keverés a különböző kávéfajták meghatározott arányban történő összekeverése.”

dr. Sahin—Tóth Gyula: Élelmiszer — áruismeret II.,
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest. 1995.

A karamellizálódó cukor kevésbé édes, mint az eredeti cukor, ezért amennyiben meg akarjuk őrizni a kávé édesebb aromáját, enyhébben kell pörkölnünk, ugyanakkor ennek ellene hat az, hogy a keserű összetevők csak hosszabb pörkölés során kezdenek lebomlani – nem véletlen, hogy a pörkölés pontos paraméterei minden kávépörkölő manufaktúra nagy tudású mestereinek féltve őrzött titkai.

A fentiekben leírt hőmérséklet-, idő- és egyéb paramétereknek komoly elvi szerepük van az elvárt minőségű eszpresszó kinyerésében, nem csak valami megszállottak kitalálta varázsszámokról van szó. Az imént említett eljárással pörkölt kávészemek körülbelül 30%-a vízben oldható anyagokból áll: ezekből a vízben oldható részekből készül a kávé mint ital. Ezen anyagok körülbelül kétharmada könnyen kioldódik, egyharmada nehezebben, csak hosszabb idő alatt és magasabb hőmérsékleten. A természet ezzel nagy szívességet tesz nekünk, ugyanis ez az egyharmad savas, keserű, kellemetlen ízű összetevőket tartalmaz. A célunk tehát éppen az, hogy a kétharmadnyi könnyen kioldódó anyagokat nyerjük ki, és lehetőleg semennyit a fennmaradó egyharmadból. Ezt nyilvánvalóan éppen a hőmérséklet és az idő megfelelő megválasztásával érhetjük el.

Rövid kávéfőzési idő, valamint alacsony hőmérséklet nem old ki elegendő íz- és aromaanyagot, tehát a kávé vízízű lesz (a crema pedig világosbarna, homogén színű, a jellemző foltosodás nélkül). Túlzott kávéfőzési idő, valamint túl magas hőmérséklet esetén viszont már megkezdődik a nemkívánatos anyagok kioldódása is, ekkor lesz a kávé keserű, savas ízű (a crema pedig sötétbarna, vékony, a csésze falánál esetleg még sötétebb barna gyűrűvel).

1. Soha ne öntsön vizet az automata kávéfőzőgép darálójába!

Sajnos elég gyakran előfordul, pedig egy kis figyelemmel sok bosszúságtól óvhatja meg magát.

2. Soha ne tárolja a kávéfőzőgépet fagypont alatti hőmérsékleten!

A gép belsejében mindig marad valamennyi víz, amely megfagyhat és komoly károkat okozhat a készülékben.

3. Ne használjon nagyon olcsó kávétípusokat.

Azonkívül, hogy fadarabok, néha kavicsok találhatóak némelyik csomagban (kávédaráló meghibásodás!), az elkészült kávé sem lesz jó minőségű, amiért esetenként a kávéfőzőgépet okolják.

4. Ha a lefőzött kávét túl hidegnek találja, először ellenőrizze, hogy a csésze mennyire “hideg”.

Sok esetben ugyanis a szobahőmérsékletű, vastagfalú porceláncsészék több tíz fokkal le tudják hűteni az amúgy forró kávét. Ezért érdemes főzés előtt a csészét felmelegíteni. Erre szolgál egyes kávéfőzőgépeken a csészemelegítő, de fél deci forró vízzel is előmelegíthejük a csészéket.

5. Mielőtt kávéfőzőgépet vásárol, nézzen jól körül az áruházakban és az interneten, hogy az Önnek ideális készüléket találja meg.

Hiszen felesleges otthonra ipari gépet vásárolnia, üzletbe, irodába pedig otthoni, kis kapacitású készüléket. Mindig kérjen tanácsadást, lehetőleg szakavatott személytől, eladótól.

6. Ha használt kávéfőzőgépet vásárol, győződjön meg arról, hogy a készülék minden funkciója tökéletesen üzemel.

Lehetőleg olyan gépet válasszon, amelyre garanciát is vállal az eladó. Kávégépeink 6 hónap garanciával eladó minden esetben!

7. Ha az Ön kávéfőzőgépén őröltkávé adagoló nyílás is van, mindig figyeljen a kezelési utasításban ajánlott mennyiségű kávé betöltésére.

A kevés őröltkávé mennyiség gyenge, híg kávét eredményez. A túl nagy adag pedig a kávéfőzőgép meghibásodását is okozhatja.

8. A megfelelő őrlésfinomság és őrlésmennyiség beállításával rengeteget javíthat a lefőzött kávé minőségén.

A legtöbb kávéfőzőgép rendelkezik ilyen beállítási lehetőségekel, úgyhogy éljen velük.

9. Ne sajnálja az időt és energiát a kávéfőzőgép karbantartására.

A megfelelő időközökben elvégzett vízkőtlenítés, a rendszeres zsírtalanítás tablettával, az alapvető tisztítások hosszú évekkel kitolhatják egy-egy kávéfőzőgép élettartamát.

10. Mindig olvassa el a kezelési utasítást, hogy az abban leírtak szerint használja kávéfőzőgépét a minél hosszabb ideig tartó működés érdekében.

Mindegyik használt kávégépeinknél megtalálja a típusspecifikus használati utasítást!

Jó kávézást!

Kávéfőzőink legnagyobb ellensége a vízkő. Hazánkban a csapvíz szinte mindenhol kemény, illetve nagyon kemény, ezért fokozottan oda kell figyelnünk a készülékbe kerülő víz mínőségére, vagy a rendszeres vízkőtlenítésre.

Ha lágy vizet használunk, a kávégép sokkal kisebb mértékben van kitéve az ásványi sók által okozott hibáknak és a kávé ízén is észre fogjuk venni a pozitív változást. Ha azonban vízrendszerünkben nincs vízlágyító berendezés, akkor bizony rendszeres időközönként vízkőtlenítést kell végeznünk. Ennek gyakorisága a használat típusától függ. Míg egy háztartásban használt készüléket elég lehet 3-4 havonta vízkőtleníteni, addig egy vendéglátóipari kávéfőzőgépet akár havonta is át kell mosni vízkőoldó folyadékkal.

Kemény víz

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg. Az ún. változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2) tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok formájában kiválnak:

Ca(HCO3)2 = CaCO3 + CO2 + H2O, illetve Mg(HCO3)2 = MgCO3 + CO2 + H2O

A szulfátok, kloridok ilyen módon nem küszöbölhetők ki, így azok az ún. állandó keménységet adják.

A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az összkeménységet, mely a vízre jellemző, és szintén mérhető adat. Általában összes keménységre gondolunk, amikor a víz keménységéről beszélünk. E jellemzőt általában keménységi fokokban adjuk meg. Többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használjuk (°d).

Tájékozódjon a helyi vízszolgáltatónál, hogy megismerje ivóvizének keménységét!

Sok készülék kijelzi a vízkőtlenítés esedékességét, ezt érdemes betartani, de hatékonysága függ attól is, hogy a kávéfőzőgép hogy van beállítva. Ugyanis a készülékeken többféle fokozatban állítható a vízkőtlenítés rendszerességét figyelő rendszer. Érdemes figyelembe venni, hogy hazánkban a legszigorúbb beállítást célszerű alkalmazni.

További információért keresse kollégáinkat a 06 30 622 8113 telefonszámon.

A vízkőtlenítést csak a kezelési útmutatóban leírt módon és az abban ajánlott tisztítószerrel végezze!

Naponta egy kávé

Sokan gondolják, hogy a kávéra könnyű rászokni. Nekik jó hír, hogy kutatások kimutatták, hogy a hosszabb ideig tartó rendszeres kávéfogyasztás sem okoz függőséget.
A továbbiakban megismertetjük a kávé leggyakoribb hatásait a szervezetünkre, kezdve a kávé idegnyugtató hatásával, ami az idegrendszerünkben egy általános egészség érzetet kelt, következésképpen aktívabbak és éberebbek leszünk mind a szellemi, mind a fizikai munkában. Kifejezetten pozitív hatásait akkor észlelhetjünk, amikor olyan aktivitást végzünk, amelyhez gyors reflex reakciók szükségesek.

A kávé és az agy

Egy csésze kávéban 40-80 mg koffein található. Ennek hatása az idegrendszerre koncentrálódik, amelynek köszönhetően csökken az álmosság, az unalom és a fáradtság. Áldásos hatásai vannak a depressziós hangulatra, a szellemi fáradtságra, a memórai kapacitásra, a koncentrációra és az intuícióra. Ezen kívül megkönnyebbülést nyújt fejfájás és migrén esetén, és javítja az érzékelést. A koffein pozitív hatásait az idegrendszerre egy feltételes reflexeket vizsgáló kísérlet segítségével bizonyították. A kísérletben megfigyelték, hogy a koffein terápiás dózisokban való adagolásánál javultak a feltételes reflexek, valamint csökkent a reakcióidő.

A kávé és a szív

Áldásos hatásai a szívre is kiterjednek, olyannyira, hogy a gyógyszeres terápiában a koffein szíverősítő gyógszernek számít. Mindazonáltal a koffein hatásai a szívre másodlagosak, nem mutathatóak ki napi 2-3 kávé elfogyasztása mellett. Ez különösen igaz a negatív hatásokra, például a tachycardiára. A napi espresso fogyasztás erősíti a tüdőlégzést, valamint tágítja a hörgőket, ezzel segítve a könnyebb légzést.

A kávé és az izmok

A kávé javítja és erősíti az izmok összehúzó képességét, növeli a sportteljesítményt, segíti a mozgáskoordinációt, csökkenti a fáradtságot a vázizomrendszerben. A testünk izmaira gyakorolt erősítő hatásának köszönhetően a kávé ideális a sportolóknak, kifejezetten azoknak, akik hosszútávú sportokat űznek, mivel pont azokban a pillanatokban enyhíti a fáradtságot, amikor az legjobban érződik és a mozdulatok elnehezülnek.

A kávé és az emésztés

A kávé segíti az emésztési folyamatot, hála a vasomotorikus idegekre való serkentő hatásának. Emiatt a kávé nem csak ébredéskor, reggel ajánlott, hanem vacsora és ebéd után is, mert serkenti az emésztési nedvek termelését, így megindítja, és javítja az emésztést.

A kávé és a máj

A máj szintjén beindítja az epetermelést, és segíti az epehólyag működését, míg a belek szintjén segíti a bélmozgásokat, összehúzódásokat, javítva a funkcionalitást és a mozgásképességet. A vesék is részesülnek a kávé pozitív hatásaiból: a vesék artériái kitágulnak, így serkentve és növelve a vizeletkiválasztást.

A kávé és a belsőelválasztású mirigyek

A kávé a belsőelválasztású mirigyekre hatva serkenti a vesék kiválasztó tevékenységét, gyorsítja az anyagcserét, és serkenti a pajzsmirigy működését.

Szinte hihetetlen, hogy mindezeket a pozitív hatásokat egy olyan ital foglalja magában, amelynek elhanyagolható a kalória értéke, tehát olyanok is fogyaszthatják, akik alacsony kalória bevitelű diétát folytatnak.

Mindezek fényében, nyugodtan kényeztessük magunkat napi 1-2 finom espressoval, és inkább mondjunk le az édességekről, zsíros- és túl fűszeres ételekről.

Az első kávéfőző olyan mint egy csap. A konyhapultba épített Scanomat Top Brewer egy különleges rendszernek köszönhetően, akár iPhone-ról is irányítható, és 15 másodperc alatt főz egy csésze forró kávét, 25 másodperc az ideje pedig egy eszpresszót kávénak.

A másik kávéfőzőt mérnökhallgatók készítették betonból. Az espressogép belseje semmi különös, de a burkolat, az beton. Állítólag a mérnökök régi álma volt már a beton a konyhában, most végre teljesült. Picit nehéz odébbtenni takartáskor, de nehezebb leverni véletlenül az asztalról.

Minden jura kávéfőzőhöz alkatrész itt szerezhető be: kávéfőző alkatrészek.

Konyhák, irodák és vendéglátó egységek nélkülözhetetlen berendezései az automata kávégépek. Segítségükkel gombnyomásra készíthetünk több adag kávét különféle technológiák segítségével. Ne keverjük össze az automata kávéfőzőket a kávéautomatákkal, amik pénzbedobást követően instant kávét készítenek. Tehát a továbbiakban a kávéfőző gépekről lesz szó.

Az automata kávégépek komplex szerkezetek, hiszen a kávé őrlését is elvégzik, amit az adagonkénti lefőzés követ. A gépek automatikusan elkészítik a kávét, a habot, és hozzáadják a tejet is; így a gép használójának nincs is más feladata, mint alátenni egy csészét és megnyomni a megfelelő gombot.

Mint ahogyan minden berendezés, az automata kávégépek is megkívánják az időszakos karbantartást. A szakértők szerint 2000 adag kávé lefőzése után célszerű a gépeket szervizelni. A kávégépek meghibásodásának legfőbb okozója a kemény víz, hiszen a hő hatására felszabaduló kalcium karbonát bevonja a kávégép belső rendszerének felületét, azaz vízkő képződik, ami károsodásokat okoz a rendszerben. Továbbá a vastag vízkőréteg rossz hővezető, így több áramot is használ fel a berendezés. Vízlágyító töltetek rendszeres használatával megelőzhető ez a probléma.

A kávégép szervizek eseti javítást, illetve rendszeres karbantartást is vállalnak. A kávégépek javítását az erre hivatott szakértők végzik: kicseréli az elhasználódott tömítéseket és a meghibásodott alkatrészeket. A szervizek általában garanciát is vállalnak a felújított, már használt kávégépek meghibásodásának esetére. Főként a vendéglátó egységeket illetően a legtöbb cég cseregépet is biztosít a javítás időtartama alatt.

Fontos megemlítenünk, hogy a modern kávégépek zöme már nem mechanikus módon működik, hanem javarészt elektronikusak, ami azt jelenti, hogy ezeknek a gépeknek a beállítása is szakértelmet kíván, valamint a hatékony és hosszú távú működés érdekében rendszeres szervizelésre is szükség van.

Forrás: http://xn--kv-mia7a.eu/hasznalt-kavegepek/

Korábbi aggodalmakkal ellentétben a kávézás nem fokozza a szívelégtelenség kockázatát. Az eszpresszót kedvelők számára megnyugtató hírt a szívgyógyászat egyik vezető folyóirata, az American Heart Journal közölte.

A kávé legfontosabb hatóanyaga, a koffein különleges tulajdonságait nem csak a forró feketét szívesen fogyasztók, hanem az orvosok, a gyógyszerkutatók is régóta tanulmányozzák. Népszerűségét elsősorban az idegrendszer kedvező befolyásolása magyarázza: frissít, gyorsítja a gondolkodást, csökkenti a fáradtságérzést.

Azt is kimutatták azonban, hogy a koffein emeli a vérnyomást, és gyorsítja a szívműködést. Ez lehet jó akkor, ha valakinek kellemetlenül alacsony a vérnyomása, de az emberek többsége gyakrabban az ellenkezővel küszködik. A szaporább pulzus sem szerencsés változás, ezért az orvosok is óvatosságra intették betegeiket a kávézással kapcsolatban. Az utóbbi, szívműködésre vonatkozó hatás miatt azzal is vádolták a koffeint és a gyakori kávézást, hogy szerepet játszhatnak az idős korban mind gyakoribb szívelégtelenség kialakulásában, az emiatt történő, rendszeres kórházi felvételekben.

Emily Levitan és munkatársai egy átfogó svédországi vizsgálat részeként azt elemezték, hogy 37 315 férfi kilenc esztendei megfigyelése során sűrűbben fordult-e elő a szívelégtelenség megjelenése, esetleges romlása azoknál, aki naponta rendszeresen kávéztak. A vizsgálat résztvevőinek a megfigyelés kezdetén semmiféle koszorúér-betegségre utaló tünete vagy cukorbetegsége nem volt. A kutatók statisztikai elemzése arra vonatkozott, hogy a panaszmentes, egészségesnek nyilvánított emberek közül hány esetben vált szükségessé a kórházi felvétel szívelégtelenség jelentkezése miatt.

A tanulmányt végző doktorok adatai szerint a kávéivás gyakorisága és a szívelégtelenség bekövetkezése között nem volt összefüggés. Ez még akkor is igaz, ha a kávézók között voltak, akik napi öt csészénél is többet fogyasztottak a zamatos italból. Ez a vizsgálat is arra utal, hogy azok az orvosi elképzelések, amelyek alapján az embereket óvatosságra intették, ha beültek kávézni, erősen eltúlzottak.

Valójában az utóbbi egy évben három nagy tanulmány is azt igazolta, hogy a rendszeres, gyakori kávézás a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából kifejezetten védő hatású.

1. Legendák a kávéról

Számos legendát ismerhetünk a kávé élénkítő hatásának felfedezéséről. Az egyik legrégebbi történet szerint Etiópiában, Krisztus előtt 850 táján vette észre egy fiatal kecskepásztor, hogy az egyik növényfajta termését elfogyasztó kecskék rendkívül élénkké váltak.

Ez után szerzetesek kóstolták meg a termést, de csalódást okozott nekik a keserű íz, úgyhogy a maradékot tűzbe dobták. Hamarosan finom illatokat éreztek a levegőben. Az illat annyira felcsigázta kíváncsiságukat, hogy a pörkölt termést lefőzték. Az ilyenformán készített italt Isten ajándékának tekintették, mert elfogyasztása után szinte egész éjszaka ébren tudtak maradni.

2. A kávé felfedezése

A kávéivás kultúrája a XI. század táján alakult ki. Ekkoriban importálták először a kávét Arábiába a növény őshazájából, Etiópiából. A perzsákat elbűvölte az ital erőteljes stimuláló hatása, a kávét “iszlám borként” emlegették, hiszen a valódi bor fogyasztását a muzulmánoknak vallásuk szigorúan tiltotta. Innen ered a “kávé” szó is, amely a régi arab “kahua” névből származik.

A XV. század második felében a kávé elterjedt az Arábiai Királyság egész területén, majd Mekkán és Medinán keresztül 1510-ben már Kairóig is eljutott.

A XVI. század első felében az Orszmán Birodalom hatalma csúcspontjára érkezett. A kávé eközben az élet mind fontosabb részévé vált Arábiában, Kis-Ázsiában, Szíriában, Egyiptomban, valamint Dél-Kelet-Európában is. Az első kávéházak 1530-ban és 1532-ben nyíltak meg Damaszkuszban, illetve Aleppóban.

3. A kávé meghódítja Európát

1615-ben velencei kereskedők hozták el Nyugat-Európába az első kávét tartalmazó zsákokat. A kávét csodás aromája és élénkítő hatása hamar népszerűvé tette. Hamarosan Európa-szerte felbukkantak a kávéházak. A polgárság, amelynek gondolatai mindig az üzlet körül forogtak, valósággal magasztalta a kávéfogyasztás józanító hatását, hiszen a kávé még az iszákosokból is szorgos munkásokat csinált. A holland és angol telepesek a földkerekség legkülönfélébb tájain megszerzett gyarmatokra vitték el a növényt, hogy ültetvényeiken tovább termesszék.

Amikor a törökök 1683-ban Bécs ostromának befejezésére kényszerültek, távozásukkor 500 zsák kávét hagytak hátra. Egy vállalkozó szellemű lengyel üzletember ezt a készletet használta fel a város első kávéházának megnyitására.

A kávéfogyasztás terjedésével párhuzamosan növekedtek a kávéültetvények világszerte. Európában pedig már a XVII. század elején sikeres próbálkozásokat tettek az üvegházi kávétermeszre is. 1714-ben XIV. Lajos király ajándékba kapott egy kávécserjét Párizsban. Ez az egyetlen növény a közhiedelem szerint sok millió mai kávécserje őse.

4. A kávé a XX. században

A XX. század eleje óta Brazília a világ legnagyobb kávétermesztője. A teljes mennyiség körülbelül egynegyedét állítja elő ez biztosítja számára az első helyet. A világ kávétermelése körülbelül évi 100 millió zsák. Ennek legnagyobb része Közép-Amerikából, Brazíliából és Dél-Amerika trópusi övezeteiből származik.

A házi kávépörkölést idővel teljesen kiszorította az ipari késztermék-gyártás. 1901-ben a japán Dr. Sartori Kato bemutatta a nyilvánosságnak az első oldódó kávéport. 1938-ban a Nestlé társaság megteremtette az oldódó kávé (az ún. instant-kávé) kereskedelmi értékesítésének alapjait is.

A kávé felhasználásának alakulásáról érzékletes képet ad a statisztika azzal kapcsolatban, miként fejlődött a nyerskávé fogyasztása a legutóbbi 250 évben:

1750: 600.000 zsák, 1850: 4 millió zsák, 1950: 36 millió zsák, 1995: 94 millió zsák, 2000: 103 millió zsák.

A forró és élénkítő ital iránti kereslet hamarosan az olaj utáni második legfontosabb kereskedelmi termékké tette a kávét. A sikertörténetet persze tarkították túltermelési időszakok – melyek során hatalmas fölös készleteket égettek el – árzuhanások, a világgazdasági válság, fogyasztáscsökkenési periódusok a két világháború idején, és végül nemzetközi kávékereskedelmi megállapodások, amelyek célja a kávé árának stabilizálása volt. Németországban a második világháborút követően a kávé úgyszólván a gazdasági csoda jelképe lett. A kávéivás annak szimbolikus kifejezőjévé vált, hogy az emberek ismét megengedhetnek maguknak némi fényűzést.

A teljesen automata kávégépek területén a tapasztalata 20 évre nyúlik vissza, ami segíti őket abban, hogy a termékeik minden felhasználói réteg igényét kielégítsék. Legyen szó családról, irodáról, vagy éppen vendéglátó helyről, mindenki megtalálja a számára legideálisabb kávégépet.

A Jura Impressa a köztudatban mára egybeforrt az automata kávégéppel, mely stílusában egyesíti a modern technika vívmányait az innovatív designnal.